porckopás okai

A porckopás világszerte a harmadik leggyakrabban előforduló mozgásszervi betegség. Sokak vannak kitéve ennek a betegségnek, de főként azok, akik nehéz fizikai munkát végeznek, túlsúlyosak, várandósak, ugyanis ízületeik folyamatos megterhelésnek vannak kitéve. A sportolók, akik szintén komoly fizikai megterhelésnek vannak kitéve, sokszor szenvednek porckopástól. A kor előhaladtával sajnos csontjaink és porcaink is kopnak, ezért nagyon fontos a megelőzés. A nem megfelelő táplálkozás, tápanyag,- és vitaminbevitel is gyakran elvezethet a porcbetegségéhez. Ezért idősebb korban nagyon fontos odafigyelni a megfelelő táplálkozásra, és arra, hogy megelőzzük a mozgásszervi betegségeket.

A porckopás a derékfájást és a csontritkulást követően világszerte a harmadik leggyakrabban előforduló mozgásszervi megbetegedés: az elváltozás több év alatt alakul ki, és idővel fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járó ízületi károsodáshoz vezet.

A porcszövet az egész szervezetben jelen van, beborítja az ízületi felszíneket, legnagyobb tömegben a térd- és csípőízületben.

Az ízületi kopás (artózis) arról ismerhető fel, hogy húzó fájdalom jelentkezik a gerinc ágyéki szakaszán, továbbá a váll, a könyök és a tarkó területén, a sarok- és lábujjízületekben. A fájdalom főként hosszabb ideig tartó pihenés után alakul ki, így általában reggel jelentkezik.

A nehéz testi munkát végzők gyakrabban betegszenek meg, mint mások, ugyanis ízületeik folyamatosan erős megterhelésnek vannak kitéve. Emellett ízületi problémát okozhat az elhízás és a különféle ízületi deformációk, például az ó- vagy x-láb is.

A porckopás oka lehet genetikai eredetű is. Kutatók kiderítették, hogy egy sor gén okozhatja a hajlamot a betegségre, és több száz gén fokozhatja a kialakulását.

A betegség kezdetén rendellenessé válik a porc alkotórészeit előállító sejtek működése, a porc növekedésnek indul, majd elvékonyul, és repedések jelennek meg a felszínén. A porc alatti csontrétegben kicsiny üregek képződnek, és gyengítik a csontot. Az ízület szélein látható és tapintható csontkinövések alakulnak ki, amelyek fájdalmasak, és gátolják az ízület normális működését. Végül a porc egészséges, sima felszíne göröngyös és lyukacsos lesz, az ízület összes alkotórésze teljesen átalakul. A kopás szempontjából a legjelentősebb kockázati tényező az életkor, ugyanis az ízületek stabilitása és regenerációs képessége az idő múlásával csökken.


Porc betegségek:

- Porclágyulás: a fájdalom általában fokozatosan alakul ki, már fiatal korban és az aktívan sportoló egyéneknél is jelentkezhet ez a típusú porcbetegség. Ha sokáig fennáll a fájdalom, akkor mindenképpen forduljunk szakemberhez. De ez a típus komoly problémákat nem okozhat. Pihentetéssel, vagy glükozamin szedésével megoldhatjuk a problémát.

- Körülírt porchiány: Kisebb területen kialakuló betegség, melyet gyulladás, sérülés, ütközés okozhat, és ezáltal porchiány léphet fel. Az ízületi betegségek bárhol kialakulhatnak azonban főként a könyök, térd, bokaízületekben fordulnak elő. Károsíthatja a porcot, de az alatta lévő csontot is. Érdemes módosítani a fizikai mozgásszokásokon, javasolt porcerősítők, gyulladáscsökkentők szedése is. Ha már komolyabb a betegség, akkor akár műtétre is sor kerülhet.

- Porckorongkopás: A csigolyák közötti porckorongok kopását előidézheti az életkor. A porckorongkopás megjelenhet a gerinc bármely részén, de főként deréktájon és a nyaki csigolyák közt alakul ki. Nem okozhat nagy bajt, csupán egy figyelmeztetés arra, hogy a porckorongban bekövetkezett a kopás.

- Porckorongsérv: Porckorongsérvről akkor beszélünk, amikor a csigolyák között lévő kötőszövet kidudorodik és ezáltal nyomást gyakorol az idegekre és az ízületekre, fájdalmat okozva ezzel. Főként már felnőttkorban jelentkezik, és a nyaki illetve az ágyéki tájékon jelenik meg. Sajnos kiújulásra alkalmas betegség. Gyógytornával, alternatív gyógymóddal és műtéti beavatkozással gyógyítható.

- Porcelhalás: A porc és a csont elhalását jelenti. Az ízületeket körülvevő porc és az alatta lévő csont leválik a körülöttük lévő csontról. Fiatal korban előforduló betegség, amely főként a térd, a könyök és a bokaízületeiben jelenik meg.



|